↑ Return to Vincés forrásak

Oldal nyomtatása

Páli Szt. Vince beszédeiből

Forrás:
Erdélyi Missziós Könyvtár 6-9. szám., De Paul Szent Vince, ENGESZTELJÜNK, Kiadja a Lazarista Misszióház Kolozsvár

Az adott cikk linkje: http://vincescsalad.hu/konyvtar/vinces-forrasak/pali-szt-vince-beszedeibol/

1638. október 29-én tartott káptalan. Másokat is segítsünk előre!

Köteles tisztelet a prior úrral szemben. A káptalani figyelmeztetések. Szívélyesség a lelkigyakorlatozók iránt. Pontosság. Hallgassunk a káptalanban hallottakról. Kerüljük a zúgolódás szellemét. Egyik testvér azzal vádolta magát, hogy egy kissé szemtelenül beszélt a prior úrral . Erre azt mondta Vince úr, hogy ez a végtelen hiba (így mondatta) nem lehetett az egyetlen, hanem kétségtelen, hogy …

Oldal megtekintése »

1642. jan. 19-iki káptalan. Az egyesek szükségleteihez méri Isten a kegyelmét. A napi egy fejezet az Újszövetségből. Magunknak olvassuk a Szentírás

Szükségleteinkhez mérten adja nekünk a kegyelmet a jó Isten. Olyan forrás az Isten, amelyből kiki annyit meríthet, amennyi szükséges. Azért hat vederrel merít, akinek hat veder víz kell, hármat merít, akinek három kell. A madár, amelynek csak egy csőrnyi kell, a csőrével iszik. A vándor a tenyerével merít, hogy eloltsa szomját. Ép így áll ez …

Oldal megtekintése »

1642. január 19-iki beszéd: Ne döbbenjünk meg, ha az Isten megpróbál. Szakítsuk szét a vonzalmainkat. Törjük össze kardunkat!

Az mondotta Vince Úr, hogy nem kell megdöbbennünk, ha reménytelen, siralmas helyzetben látjuk magunkat, ha szörnyű, megvetésre méltó gondolatok gyötörnek; mindez nem tőlünk ered, hanem kipróbálásunkra engedi meg az Isten. Végül is elmúlik ez az állapot. Nincs tartós maradása (Jób 14,2). Erre elmondotta Chantal úrnő példáját, aki állandóan oly siralmas állapotban hitte magát, hogy lelkében …

Oldal megtekintése »

1642. július 20. A csend gyakorlása. Tisztelettel kell bánni azokkal a papírokkal, melyeken az Isten és a szent Szűz neve áll. Isten dicsőítő eset

Ajánlotta az imaismétlésben Vince Úr, hogy csendben végezzük dolgainkat, zaj nélkül, osszecsődítés és zavar nélkül. Több okot is hozott föl. 1. Te decet (silentium) Deus in Sion – (Téged Isten a sionon dicséret illet) (Zsolt 64,2) – T. i. a csend tetszik Istennek és botrányt okozunk, ha nem tartjuk be. Egy jámbor ember figyelmeztette, hogy …

Oldal megtekintése »

1642. június 27-iki kápalan imádkozzék az elöljárójáért. A mi érdekünk

Egy misszionárius levele rendtársához. Uram, Mint Vince Úr Almeras urat imába ajánlotta – ezt mondotta – gyakran kell kérni Istent, közölje bőséggel szellemét, hogy másoknak szétoszthassuk. Ha a csecsemő beszélhetne, azt kérné, hogy táplálják jól az édesanyját, hisz ő is abból kap. Így kell tenniők az alattvalóknak is, minthogy a superiorok és direktorok az emlők, …

Oldal megtekintése »

1642. március 18-iki imaismétlés. Az alázat

Azt mondotta Vince Úr, hogy ha van a Társulatnak valami kívánnivalója, akkor az alázatosságot és engedelmességet kell kérnie. A tapsviharban inkább sírnunk kell, mint ahogy a Mi Urunk mondja: Jaj, mikor mind magasztalnak titeket az emberek (Luk 6,26). Kell, hogy egyénenként az utolsó tisztséget válasszuk abban a hitben, hogy a legrosszabb jár nekünk, minthogy magunk …

Oldal megtekintése »

1642. szeptember 5. Jó fogadtatásban részesítsék a faluról visszatért missziónáriusokat. Diadalmas bevonulás

Ajánlotta Vince Úr, hogy nagy szeretettel fogadjuk azokat, akik faluról jönnek vissza és azt mondotta, hogy mint olyanokat kell fogadnunk, akik elűzték az ördögöt, uralomra juttatták Jézus Krisztust és diadallal hordozták körül az Isten nevét. Ha szokás, hogy diadallal fogadják azokat, akik hadsereggel győztek, miért ne járjon ez ki azoknak is, akik az ördöggel hadakoztak? …

Oldal megtekintése »

1649. okt. 1-én tartott konferencia, Busson Simon segítő testvér erényeiről. A szentség akadálya a nyomoruságunk

Amint a társulat öt tagját megkérdezte Vince Úr, e szavakkal fejezte be: Ah, de szép dolgokat hallottunk, Uraim, arról a segítő testvérünkről, aki csak két-három évig volt itt! Íme, a szép és isteni erények egész halmaza! Istenem! Én Istenem! Örökké legyen áldott a Te neved! Íme a lelkesítő erő testvéreink számára. Íme mily épületes példa …

Oldal megtekintése »

1651. április 9-én tartott beszéd: Le Bon Andor perjel szemben kötelez a tisztelet. Gyermeki hála

Amint Le Bon Andor kilehelte lelkét, Vince úr fölállt és a halottas szobában levő misszionáriusoknak azt mondotta: Nos hát testvéreim, a mi jó atyánk most már Isten előtt áll. Mi a gyermekei vagyunk. Sok atyai jósággal volt velünk szemben, amilyen jósággal nem minden atya van telve. Istenem, kegyeskedjél neki tulajdonítani mindazt a jót és szolgálatokat, …

Oldal megtekintése »

1654. november 13. konferencia. A tisztaság

Három pontot tartalmazott ez a konferencia. Az első a tisztaság megszerzését és megőrzését sürgető okokról szólt, a második az erény ellen elkövetett hibákról, a harmadik a megszerzésre és megőrzésre szolgáló eszközökről. Első pont. Istennek egyik parancsa kötelez a tisztaság megőrzésére stb. 2. Istennek megígértük. Így, aki vét ellene, kétszeresen vétkezik, míg aki megtartja a fogadalmat, …

Oldal megtekintése »

1654. október 23-án tartott konferencia: A szegénység. Ezer áldást hoz a szegénység

1654. okt. 16-án és 23-án két pénteken tartottak a szegénységről konferenciát három pontban: 1. Az ok, amelyek arra késztetik a Társulatot, hogy Istennek tett ígérete szerint átadja magát neki a szegénység gyakorlására. 2. A Társulatban észrevett és ez ellen az erény ellen elkövethető hibák. 3. Azok az eszközök, amelyekkel a szegénység gyakorlását jól megalapozhatjuk. Vince …

Oldal megtekintése »

1655. április 11. Imaismétlés: A kísértések megpróbáltatása. Edző lélekvihar

Az elmélkedésről való beszámolásban, imaismétlésben mondotta az egyik felszólított segítőtestvér, hogy a házifoglalkozásában semmi szenvednivalója sincs. Vince úr erre azt mondotta: Alapos az oka, hogy megköszönje az Istennek, hogy a Mi Urunk megadta önnek azt a kegyelmet. Kezdetben olykor így jár az Isten, hogy azután az illető minden jót neki tulajdonítson. Először ezzel az édességgel …

Oldal megtekintése »

1655. április. Beszédkivonat. A skótok között működő Le Blanc Ferencről érkezett hírek. Skót misszió – Hősi példa

Ajánljuk majd a jó Istennek a jó Le Blanc urat, aki a skót hegységekben dolgozik. Egy jezsuita atyával együtt fogságba hurcolták az angol tévtanítók. Aberdeenbe vezették. Odavalósi Luncsden úr, aki nem is mulasztotta el a fölkeresését és segítését. Ebben az országban sok a katolikus. Ezek a szenvedő papok szívesen meglátogatják és segítik. Annyira vagyunk, hogy …

Oldal megtekintése »

1655. június 11. Konferencia: A gőg. Üdvözítőm, adj alázatosságot!

Vince úr kérte helyettesét (assistensét), legyen gondja rá, hogy ezt a tárgyat havonta adja elmélkedésül. Úgyszintén az irigységet és tétlenséget is. A cseppek ráhullásának erejével a víz is kivájja a követ, sőt a márványt is mondotta. Így remélhetjük, hogy felráz majd bennünket és Isten kegyelmével megilletődünk, ha a fenti tárgyakról gyakran elmélkedünk; és elhagyjuk ezt …

Oldal megtekintése »

A csend. Hogy hozzánk szólhasson

Indító okok: Arról beszélt Vince úr, hogy a csend igen fontos a közösségben. Elmondotta mennyire fontosnak tartotta Istennek egyik nagy embere, hogy a közösségben, melyet meg akarnak őrizni, bevezessék a pontos csendhallgatást. A Társulatba azért csúszott be a sok rendetlenség – mondotta -, mert megszegték a csendhallgatást. 2. A csend mind a közösségre, mind az …

Oldal megtekintése »

A felszentelendőkkel való foglalkozás. A szeretet eszköze az alázatosság

Hetven éve, hogy az Isten eltűr a földön. Mégis, amint elgondolom, sőt alaposan és többszörösen is átgondolom, vajjon milyen eszközt találhatnék, hogy az Istennel és emberekkel való egyesülést és szeretetet megszerezzem és fönntartsam, általában, nem találok mást, mint a szent alázatot. Nincs ennél megfelelőbb. Ez az első, semmi mást nem tudok, mint hogy az egész …

Oldal megtekintése »

A figyelmeztetés. A lehető legmagasabbra

Kijelentem, hogy azok is bűnrészesei a Társulat pusztulásának és a benne lábrákapó rendetlenségeknek, akik nem figyelmeztetik a superiort az egyesekben észlelt olyan hibákra, melyek a Társulat romlását és a rendetlenségeket okozzák. Tartsuk helyénvalónak, ha a superiort a hibáinkra figyelmeztetik, és ha akár külön, akár nyíltan megdorgál bennünket. Ez nemcsak hogy nincs az Isten törvénye és …

Oldal megtekintése »

A lelkigyakorlatok haszna. Új ember

Kérjük Istent, tekintsen tetszéssel azokra, kik most kezdték meg a lelkigyakorlataikat és újítsa meg őket bensőnkben, hogy meghaljanak önmaguknak és átadják magukat neki teljesen. Igen, egy jól végzett lelkigyakorlat teljes megújulást jelent. Aki azt kellőképen végzi, teljesen új emberré lesz. Nem marad a régi. Kérjük Istent, adja meg nekik a megújulás szellemét, hogy kegyelme segítségével …

Oldal megtekintése »

A lustaság. A mától függ az életem!

Érvek: Gondoljuk meg, hogy éppen az előttem álló tettől függ a kárhozatom, vagy üdvösségem. Van ugyanis bizonyos megszentelő kegyelem, amelyet ha elfogadok, biztosítottam magam. Olykor azt hiszi az ember, hogy már eleget munkálkodott. Ilyenkor gondoljuk el, hogy mit is mondtak a zsidók a Mi Urunknak: Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről (Mát 21,40). …

Oldal megtekintése »

A mértékletességről szóló konferencia végén mondatta szent Vince 1655. április VII. Sándor választásáról. VII. Sándor

Ah, én nyomorult, aki úgy neki esem a húsnak s csak úgy falom, mint azok, akikről épp most beszélek. Ah, milyen nagyon rászolgáltam, hogy megalázódjam. A Mi Urunk tetszéséből van pápánk. Amint a (szeretetegyesületi) gyűlésre mentem, akkor kaptam a hírt. Mazarin bíboros úr nővére adta tudtul a Szent Jakab Faubourg-i Szűz Mária leányainak, akik azután …

Oldal megtekintése »

A szentmiseáldozat. Magunkat adjuk

Nem elég a szentmisét csak bemutatnunk, hanem Isten szándékai szerint, a lehető legnagyobb áhítattal kell ezt az áldozatot bemutatnunk. Úgy kell azt végeznünk, hogy amennyiben rajtunk múlik, Isten kegyelmével Jézus Krisztushoz hasonuljunk, aki, míg a földön volt az áldozatban önmagát adta Örök Atyjának. Igyekezzünk tehát uraim és testvéreim olyan lélekkel bemutatni áldozatunkat, amilyennel az Úr …

Oldal megtekintése »

A Társasághoz igen szorosan hozzá tartozó személy halálakor. Tetszésére történt

Ezt mondotta szent Vince egyik nap, amint meghallotta, hogy meghalt valaki, aki nagyon szerette a Társulatot: Nem kételkedem abban, hogy Önöket is mélyen érintette ennek a személynek az elvesztése, aki nagyon kedves volt nekünk. De legyen áldott az Isten! Önök is bizonyára mondották ezt neki, jól tette, amikor elvette tőlünk s Önök sem akarnák másképpen, …

Oldal megtekintése »

Az 1632. évben tartott évi lelkigyakorlathoz fűzött intés. Csak előre

Adjuk oda magunkat egészen Istennek, hogy abban a hivatásban szolgáljunk neki, amelybe tetszése szerint meghívott minket. Becsüljük nagyra hivatásunkat és szeressük minden egyéb földi alkalmazásnál jobban. Szégyenüljünk meg, ha egyáltalában nem szerettük, mert ugyanakkor láthatjuk, hogy a kívülállók mily nagyra becsülik s több helyre is hívnak bennünket. Lelkesedjünk minden Szabályunkért, s úgy tekintsük azokat, mint …

Oldal megtekintése »

Az 1638 december 17-iki káptalan. A fohászok előnyösek

Az áhitatgyakorlatokban előnyösebbek a fohászok és sóhajok. A jó végletekre ne figyelmeztessünk a káptalanban. Asztalunkhoz ne hívjuk az idegeneket engedély nélkül. Szólítsuk az égi udvart, hogy megismertessék hibáinkat. Az egyik testvér arról vádolta magát, hogy hajlamos a fohászokra. Erre Vince úr azt mondotta, hogy az három, négy okból eredhet. Vannak fohászok, melyek a Szentlélek indításából …

Oldal megtekintése »

Az 1638-ik évben tartott szent gyakorlatban adott figyelmeztetések. A külső és belső eszközök

Készséggel és egykedvűséggel vessük alá magunkat minden előjárónak, különösen, akiket a misszióra jelölnek ki. Életmódunkban tiszteljük a mi Urunk szegénységét. Elégedjünk meg azzal, amit az előjáró rendeletére adnak. Ne jajgassunk emiatt és ne is akadékoskodjunk. Mint a közösség pestisét kerüljük a csoportalkotást s a különleges barátkozásokat. Egyáltalában ne beszéljünk a köz, vagy az egyesek vezetéséről. …

Oldal megtekintése »

Az 1655. április 30-án tartott konferencia befejezése. Tetteinket ajánljuk Istennek. A tiszta szándék

Áldott legyen az Isten mindazért, amit most mondtak! Igyekezzünk, hogy abból alapos hasznot húzzunk. Legyen gondunk arra, hogy Istennek ajánljuk a cselekedeteinket, különösen a főbbeket. Még akkor is, ha reggel a fölajánlásban a nap minden cselekedetét fölajánlottuk az Istennek, mégis jó, ha a nap folyamán külön-külön is felajánljuk minden tettünket. Nem azt mondom, hogy mindent …

Oldal megtekintése »

Az ima. Ész-eszköz

(74. kivonatos beszéd. Imaismétlés)   Az egyik testvér, akit felszólítottak az imaismétlésre, nyíltan bevallotta, hogy semmire nem ment az elmélkedésével. Lelki tehetségei közül csak az akaratot állította be az érzelem fölkeltésére. Idejét arra fordította, hogy hálát adott Istennek a Tőle nyert jókért és bocsánatot kért a hibáiért. Szégyen- és bánatérzelmeket keltett, amiért azokat elkövette. Azután …

Oldal megtekintése »

Az ima. Igazi fény

Nézzétek csak, mi különbség a tűz és nap fénye között? Az éjben világosságot ad a tűz és fényénél meglátjuk a tárgyakat, de csak tökéletlenül, nem fed föl előttünk mást, mint a külsejüket és ez a fény nem is terjed messze. Viszont a nap mindent betölt és éltet a fényévei. Nemcsak a dolgok külsejét fedi föl, …

Oldal megtekintése »

Az ima. Kevés a jó ima

Némelyeknek jó gondolatuk és érzelmük támad, azonban nem alkalmazzák önmagukra és nem nézik meg belsejük állapotát. Pedig sokszor ajánlottuk már, hogy ha az Isten bizonyos fényt és jó indítást nyújt az imában, azokat mindig a saját részleges szükségeinknek szolgálatában kell vizsgálnunk. Ezeket kell Isten színe előtt felismernünk, megvallanunk és hogy minél jobb elhatározást tehessünk, mennél …

Oldal megtekintése »

Az ima. Szelíden

A következőket szent Vince egyik testvérnek mondotta, aki térdenállva kért bocsánatot a köösségtől, amiért egyidőben egyáltalán nem imádkozott, sőt meg sem kisérelte azt. Testvérem, olykor megengedi az Isten, hogy az ember elveszítse az ima érezhető éedességét és a hozzá való vonzódást, kedvet. Ez azonban rendesen csak reánk küldött megpróbáltatás, próba. Ilyenkor nagyon kell vigyáznunk, nem …

Oldal megtekintése »

Az ima. Szemléljük a titkokat

Jól tette, Testvérem, hogy felosztotta az imáját. Mindamellett, ha az ember bizonyos titkot vesz az elmélkedése tárgyául, nem szükséges, sőt nem is ajánlatos, hogy egyetlen erénynél megálljon és hogy erre az erényre vonatkozóan a szokásos felosztást megtegye. Sokkal előnyösebb, ha jól szemügyre vesszük a titok történetét, megfigyeljük minden körülményét, mert egyetlen sincs köztük, ha még …

Oldal megtekintése »

Az irigység. A közös élet nagy kísértője!

Azt mondatta Vince úr, hogy semmi sem hat a Társulatra olyan rombolóan, mint az irigység. Sem külső bajok, sem az ördög támadásai nem üthetnek rajta akkora rést, mint ez. Félő, hogy az Egyházban is szakadást okoz az irigység. Lehet, hogy ezért majd éppen a papoktól vonja meg Isten a kegyelmét, és világiakkal közli azt. Ezt …

Oldal megtekintése »

Az isteni erények. Mindent szeretetből!

Szükséges – mondotta Vince úr – hogy minél előbb vésődjenek szíveinkbe az erények. A hittel kell elkezdeni. Soha se engedjünk ezzel az erénnyel ellenkező gondolatokat, a Szentírással ellenkezőket, az Egyház értelmezése és magyarázata ellen szólókat a lelkünkbe. Istennel szemben nagy bizalommal, magunkkal szemben nagy bizalmatlansággal kell lennünk. Mindig nagy istenszeretetet kell magunkban táplálnunk. Ehhez elmondotta …

Oldal megtekintése »

Beszédkivonat 1653. június. Jansenius elítélése. Világos megitélés

Amikor Jansenius öt pontját elítélték, mondotta a közösségnek Vince úr: Meg kell köszönni az Istennek az Egyháznak nyújtott támogatást, különösen is a Franciaországnak nyújtott segítséget, amellyel megtisztította attól a tévedéstől, amely már-már nagy rendetlenséget okozott. Ehhez még hozzátette: Isten kegyelméből még mielőtt az apostoli Szent Szék határozott volna, ő már felismerte, hogy mi a téves …

Oldal megtekintése »

Buzdítás egy haldokló testvérhez, 1645. A szeretet örök missziója felé

Jó testvérem, hogy is álunk most? Hiszi tehát, hogy nagy Generálisunk minden misszionárius közül a legelső, maga a Mi Urunk a legnagyobb jót akarja önnek adni, azt akarja, hogy vele legyen az égi hithirdetésben. Várja, hogy valamennyien sorjában odamenjünk. Ez egyik legfőbb szabálya és rendelete, emelyet földönjártában adott: Volo, ut ubi ego sum, illic sit …

Oldal megtekintése »

De Saint Paul grófnő épületes halála. A szent megalázkodik. A missziósok munkája Annecy -ben. Lelkesítő atya

Egyik misszionáriusunk rendtársához írt levele: Uram! Úgy hiszem, kötelességem közölni önnel azokat a jó értesítéseket, amelyeket a ma reggeli imaismétlésben adott a mi nagyon jó és tiszteletreméltó Atyánk. Az Annecy -ban dolgozó rendtársakról szólt. Elmondta, hogy… úr a Kongregáció tagjával és a szemináriumból három taggal nagy áldással tartott missziót. Más hír, hogy… úr egy másikkal …

Oldal megtekintése »

Hasonlóság Isten fia formájához. 1638. október 29-én tartott konferencia. A hivatásban való kitartás

1. Isten hívott meg minket, aki öröktől fogva kijelölt, hogy misszionáriusokká legyünk. Nem engedte, hogy száz évvel előbb, vagy száz évvel később szülessünk, hanem abban az időben, amikor ezt a hivatást alkotta. Következésképen nem kell keresnünk, nem is remélhetünk máshol nyugalmat, megelégedést és áldást, mint a Missziós Társulatban. Továbbá itt óhajt és akar látni az …

Oldal megtekintése »

Hogyan viselkedjünk utazás közben. Minden nap misézzünk

Miután Vince úr intézkedett, hogy a Társulat egyik papjával messze tartományba menjünk, elutazásunk előtti este sokáig a szobájában tartott és figyelmünkbe ajánlotta mindazt, amit az úton tennünk kell. Az út 11-12 napig tartott a Toulous-i postakocsival, mely tömve volt emberrel. Többek között négy dolgot ajánlott: 1. Még lovaglás közben se hagyjuk el az elmélkedő imát, …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés 1643. október 21. Bűnbánatot kell tartani, hogy kiengeszteljük bűneinkért a Mi Urunkat és kövessük őt. – Egy irgalmas Nővér és du Fay kisasszony példája. – Legyen boldog a Társulat, hogy tagjai között csak egyszerű szármozásuak és kis tudásúak élnek. Papok! ENGESZTELJÜNK!

A szegény Lázár és a gonosz gazdagról való elmélkedés némelyeket úgy meghatott, hogy penitenciával fejezték be imájukat. Ez alkalmat adott neki arra, hogy beszéljen. Azt mondotta, hogy az előző napon a konferencia urai a penitenciát érintő kérdésről tárgyaltak, valakinek az volt a gondolata, hogy a papoknak nem kell penitenciát tartaniok, csak a népnek. A papok …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés 1643. október 25. A Társulatnak buzgósággal kell neki feküdni a misszióknak. – Az ez ellen felhozható ürügyek, – Hogyan vehetnek ebben részt a segítő testvérek? A világiak apostolkodjanak!

E napon az emelkedés arról szólt, hogy adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené. Az igazságossággal kapcsolatban kezdett Vince Úr beszélni a missziókról, melyek ép most kezdődnek majd. Nagyon alázkodott, amiért az idén sokkal később kezdik. Jóllehet az előző években szokásszerűen október első napjaival indult. Ezt az Isten ítéletétől való …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés 1655. július 15. Gyakran áldozzunk

Egyik segítőtestvér az elmélkedéséről számol be az imaismétlésben. Elmondotta, hogy olykor fél gyakran gyónni és áldozni, különösen ha hétközben is ünnepek esnek. Attól félt, hogy szokássá válik nála és nem tud úgy elkészülni, mintha ritkábban áldozik. Vince úr félbeszakította beszédét és így szólt hozzá: – Testvérem, nagyon jól teszi, hogy fél a megkívánt fölkészültség nélkül …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés 1655. július 18. Boudoise Hadrián dicsérete. Egy szentéletű pap

Vince úr nagyon kérte a Társulatot, imádkozzanak a súlyosan megbetegedett, szélütött Boudoise úr egészségéért. (Másnap meg is halt). Kiváló magasztos szavakkal emlékezett meg ennek a jó papnak buzgóságáról. Elmondta, mennyit fáradott a papság megszentelésén. Jóllehet, maga is szegény származású volt, mégis arra használta fel az Isten, hogy lerakja Saint Nicolas du Chardonetben a Szent Papi …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés 1655. július 20. A szerzetház békéje: zártság

Az egyik testvér elmélkedőimájáról való beszámolása (imaismétlés) közben azt mondotta, hogy bensejében Dávid zsoltáraiból ismételgetett néhány verset, amelyek Isten iránti bizalmat keltettek benne. Erre Vince úr félbeszakította: – Ez jó gyakorlat – mondotta, – ha emlékezetből többször elmondunk egy-egy szentírási részt és többoldalról megfontoljuk annak értelmét, hogy felfogjuk lényegét. A másik felhívott testvér pedig letérdelt, …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés 1655. május 27: Az imában inkább az érzelmeknek kell átadnunk magunkat, mint a megfontolásoknak. Hírek a skót misszióból, le Blanc Ferenc és Lusmolet Tamás missziósokról. Szent Vince ajánlja, hogy a szertartásokat ismételgessék. Így elmélkedjetek

Az Oltáriszentség ünnepén tartott elmélkedés beszámolójában egyik kispaptestvér elmondotta elmélkedésében kapott gondolatait. Amint hozzákezdett, azt mondotta, hogy egy kissé csendben maradt, hogy meghallja az Isten szavát, aki szívében szólt hozzá. Erre beleszólt Vince úr s azt mondotta: Testvérem, az a szó, amelyet most mondott: hallgatni az Istent, egy kissé kemény. Inkább azt kellene mondania: Isten …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés: A tanulmányok. A tudós, szent papok

A tanulmányok megkezdése napján az imaismétlésben fölhasználta az alkalmat Vince Úr és a Társulat imáiba ajánlotta a tanulókat és azt mondotta, hogy ha valamikor állhatatos imába ajánlott valamit, akkor ezt is ajánlja, mint a felsorolt okok is mondják: 1. Mert jóllehet minden papnak kötelessége, hogy tudós legyen, mégis mi különösen kötelesek vagyunk erre azok miatt …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés: Hogyan olvassunk hangosan? A felolvasás kegyelmet nyujt

Amikor szent Vince felszólított valakit, hogy mondja el az elmélkedésében kapott gondolatait, azzal mentegetőzött, hogy nem értette a felolvasott tárgyat. Erre szent Vince így szólt: Ez igaz. Magam is észrevettem, hogy nagyon halkan olvasnak. Ön testvérem, aki felolvasott, túl alacsonyan és egy kissé gyorsan olvasott. Kérem, erre figyeljen. Ha nagyon halkan olvas az ember nehezen …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés. 1645. A kísértések. “Csupa örömnek tartsátok, ha különféle kísértésekbe estek”

Az egyik imaismétlésben azt mondotta Vince úr, hogy a kísértés boldog lelki állapot. A kísértésben eltöltött egy nappal több érdemet szerezhetünk, mint akár egy csendesen eltöltött hónappal. Csupa örömnek tartsátok, ha különféle kísértésbe estek (Jak 1,2). Csak jöjjetek kísértések, jöjjetek! Legyetek áldottak! – De hisz a hitet támadják. – Semmit sem számit! Istent sem kell …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés. 1655. június 13. Szerencsétlen Lengyelország

A Társulat imáiba ajánlom a lengyel királyságot, amely a rátörő számos ellenség miatt nagy megpróbáltatásokat él át. Isten dicsőségét szolgáljuk, ha érte imádkozunk, mert az Egyház ellenségei támadják. A papokat kérem, hogy amennyiben lehet, érte misézzenek, a testvérek pedig áldozzanak. A fentieken kívül pedig kötelességünk lesz az is, hogy ebben a királyságban letelepedjünk és dolgozzunk, mert hála Isten, …

Oldal megtekintése »

Imaismétlés. 1655. május 23. Szentháromság ünnepe. Apostolkodjunk, tanítsunk

Azon a kötelességen túl, amely min keresztényekre hárul reánk, hogy ezt az ünnepet megüljük, nekünk, többieknek különös címünk is van ehhez a Társulatot jóváhagyó bulla alapján. Őszentsége, a pápa ugyanis a Szentháromságot védőnkül jelőli meg. Ma mindnyájunknak örömünnepet kell tehát ülnünk s meg kell nyitni szívünket a Szentháromság iránti szeretetnek. Ne is szalasszunk el egyetlen …

Oldal megtekintése »

Józanság és csend az asztalnál. Példát!

Nagy áradattal beszélt Vince úr a józanságról és arról, hogy a bort jócskán keverjük. Aki másképp tenne, az érzéki. A Társulatban igen nagy botrányt okozott egy misszionárius, aki berúgott. Ez ismeretessé vált és mindezt azért engedte meg az Isten, hogy e tekintetben is vigyázzunk magunkra és megmutassa, mily sok bűn van a Társulatban. Ugyanezen a …

Oldal megtekintése »

Konferencia 1642. június 27. Házaink legyenek egyek. Egységes akarat, egy szív

Egy misszionárius levele rendtársához. Uram! Azt hiszem nagyon megterhelném lelkiismeretemet, ha nem értesítetném a mai konferencia tárgyáról. Ez azért látszik előttem olyan fontosnak a Társulat javát és berendezését illetően, mert a levezetett okok erre a tárgyra nagy fényt sugároztak. Ez a tárgy a Társulat házainak egysége. Az első indíték az, hogy mi mindannyian misszionáriusok vagyunk, …

Oldal megtekintése »

Konferencia 1644. Megbízatások és tisztségek. Az Úr szolgálata

Körülbelül így fejezte be Vince Úr ezt a konferenciát: Nem tudom hogyan kell erről a tárgyról beszélnem, mert ez rám is vonatkozik. Azután egy kis szünetet tartott, bensőleg megalázkodott az Isten előtt. Mégis elmondom gondolataimat. Ami a mai napon, az utolsó pénteken engem megfogott ez az, amit a Mi Urunkról elmondottak. Hogy jóllehet a természet …

Oldal megtekintése »

Le ne csússzunk

Tegnap a kapitulumban (közös hibamegvallás) idején megintettem a Társulat egyik tagját, amiért fölmentette magát az ima, vagyis a közös áthitatgyakorlatok alól, és úgy látjuk, hogy ezt még ma sem tette jóvá. Mi az eljárás, Uraim, az ilyennel szemben? Gondolják el, milyen kínos egy házfőnöknek, mikor ilyen nagy lanyhaságot, lustaságot fedez föl az alattvalójában. Mennyit kell …

Oldal megtekintése »

Le Vacher János dicsőítése. Kockáztassunk is

Le Vacher úr, aki Tunisban igen gyümölcsözően dolgozik annak ellenére, hogy sok borsot törnek az orra alá. De az erényben épp az a fontos, hogy megerősödjék. Ahol erőt ad az Isten, ahol érzik a bátorság növekedése, ott kell segíteni, hogy a szenvedés ne csökkentse az erőt. Amikor ilyen alkalom nyílik az szív számára, különösképpen is …

Oldal megtekintése »

Megtérések

Imáidba ajánlom továbbá a mi boldog bebörtönzött szegény Le Blanc urunkat és azokat a misszionáriusokat is, akik a Hebridákon, Indiában és Barbárországban vannak. Igen, a Barbárország szegény misszionáriusait, akik oly nagy Isten-áldással dolgoznak. Mert nekik főképpen jó példájukkal kell dolgozniok a szegény rabszolgák között, akiket szolgálnak. Ezt látjuk azokon át, akik onnan idejöttek. Ha botrányt …

Oldal megtekintése »

Miután az egyesek beszámoltak az elmélkedésben kapott gondolatokról, Vince úr ezeket mondta 1655. április 4-én vasárnap, a száműzött de Retz francia bíborosról, akit a római misszióház befogadott. Istennek – császárnak

Meg van az alapunk ahhoz, hogy Istennek hálát adjunk, mert a római misszió befogadta Őméltóságát de Retz bíborost. 1. Ezáltal leróttuk a hálánkat az alapítónkkal és egyházi elöljáróinkkal szemben. 2. Engedelmeskedtünk a pápának, aki úgy rendelte, hogy római misszióház főnöke fogadja be a fenti bíboros urat. Végre harmadszor, az engedelmességnek más tényét is gyakoroltuk, amikor …

Oldal megtekintése »

Szerető feddés

Felszólított ezután egy segítőtestvért, akit figyelmeztetnie kellett valamire s így szólt: – Térdelje le testvérem. Ezt az egész Társulat jelenlétében mondotta neki: – Testvérem, figyelmeztetnem kell önt az elkövetett hibáira, amelyekből nem javult, jóllehet négyszemközt és a nyilvánosság előtt is figyelmeztettük. Erre azután egész hangosan felsorolta a testvér igen súlyos bűneit, amelyeket nem is akarok …

Oldal megtekintése »