Oldal nyomtatása

Az ima. Ész-eszköz

(74. kivonatos beszéd. Imaismétlés)
 

Az egyik testvér, akit felszólítottak az imaismétlésre, nyíltan bevallotta, hogy semmire nem ment az elmélkedésével. Lelki tehetségei közül csak az akaratot állította be az érzelem fölkeltésére. Idejét arra fordította, hogy hálát adott Istennek a Tőle nyert jókért és bocsánatot kért a hibáiért. Szégyen- és bánatérzelmeket keltett, amiért azokat elkövette. Azután azért esedezett, hogy az Úr Jézusnak valamelyik erényét követhesse. Majd néhány jó elhatározást tett. – Vince úr erre megállította, és a következőt mondotta neki:
Tartsa csak ehhez magát, Testvérem. Sohase fárassza az értelmét, mert annak úgyis csak az a rendeltetése, hogy az akaratra hasson. A maga akarata pedig úgyis megtermi az érzelmeket és az erény gyakorlására irányuló jó elhatározásokat. Adja meg kegyelmesen a jó Isten, hogy ezt továbbra is ugyanígy folytathassa, és hogy mindig jobban és jobban, hűségesebben kövesse mindenben az akaratát. 

Az adott cikk linkje: http://vincescsalad.hu/konyvtar/vinces-forrasak/pali-szt-vince-beszedeibol/az-ima-esz-eszkoz/