Oldal nyomtatása

Imaismétlés 1655. július 15. Gyakran áldozzunk

Egyik segítőtestvér az elmélkedéséről számol be az imaismétlésben. Elmondotta, hogy olykor fél gyakran gyónni és áldozni, különösen ha hétközben is ünnepek esnek. Attól félt, hogy szokássá válik nála és nem tud úgy elkészülni, mintha ritkábban áldozik. Vince úr félbeszakította beszédét és így szólt hozzá:
– Testvérem, nagyon jól teszi, hogy fél a megkívánt fölkészültség nélkül járulni e szentség vételéhez. Azonban mégsem szabad elhagynia a szent gyónást és áldozást olyan napokon, amelyeken a szabályok előírják vagy amelyeken a Társulatban szokásos a szentségekhez járulás, még ha nem érez is olyan fölkészültséget, amilyent óhajtana. Mert, Testvérem, az tévedés lenne, ha azt gondolná, hogy jobb lesz a fölkészültsége, ha ritkábban gyónik és áldozik. Sőt többet mondok. Ha ön úgy jár el, ahogy mondotta, hogy ritkábban járul a szentségekhez, még ha nagyobb felkészültséget érezne is, sőt ha annyira elérzékenyülne, hogy könnyes szemmel venné is a szentségeket, mégis félnie kellene, hogy csak a természetét és rendetlen önszeretetét elégítené ki. Testvérem, itt a boldogító érzést csak az okozná, hogy ön másképpen tesz, mint a többi. Ezért kell tehát erősen megtartanunk a Társulat szabályait és szokásait.

Az adott cikk linkje: http://vincescsalad.hu/konyvtar/vinces-forrasak/pali-szt-vince-beszedeibol/imaismetles-1655-julius-15-gyakran-aldozzunk/